Menü:

Karácsonyi szokások Vízkereszt Farsang A húsvét Májusfaállítás

Érdekes-Zaujímavé

Karácsonyi szokások

Így ünnepelték dédapáink a karácsonyt     

 

A régi idők karácsonyait a nagyszüleink és dédszüleink még egészen máshogy ünnepeltök, mint a mai gyerekek. Szüleik adventkor nem a boltokat járták, másképp törekedtek rá, hogy nehéz időkben is meghitté, örömtelivé varázsolják a karácsonyt, hogy kizökkentsék a családot a hétköznap gondjaiból.

 

A sváb családoknál hajdan böjti napként is ünnepelték a szentestét, amelyet édes estének is neveztek. Az édesanya feladata volt a fa feldíszítése, ezalatt a gyerekek nem mehettek be a szobába. Általában a konyhában voltak, vagy ha az időjárás engedte, a szabadban játszottak.

 

Szokás szerint a karácsonyfa alá szalmát szórtak, remélve hogy így a következő évben jó lesz a termés. A gyerekek este hat óra körül léphettek a szobába. Ajándékuk a feldíszített fa és édesség volt. A vacsora a parasztgazdaság terményeiből állt, de jóval bőségesebb volt, mint hétköznapokon.

 

Hétféle édes élelmiszer került az asztalra: mézzel édesített mákos tészta, alma, körte, szőlő, dió és különböző befőttek. A szülők mielőtt elindultak volna az éjféli misére általában kártyáztak, majd hazatérve nekiültek a második vacsorának. Disznósajt, kenyér és savanyúság volt a menü. Az ünnep többi napján sem maradhatott el a mise. Karácsony első napján három is volt. A gyerekek önfeledt játékkal töltötték a napokat.

 

A bukovinai székelyek arra törekedtek, hogy lehetőségeikhez mérten minél nagyobb fát állítsanak. Dióval, almával díszítették a fenyőt, valamint papírból és szalmából készült füzért aggattak rá. A fa alá náluk is került szalma. A lányok mézeskalács angyalkát, a fiúk huszárt kaptak, s ha szüleik hozzájutottak szentjánoskenyeret és narancsot is ajándékoztak gyermeküknek.

 

A ruha és a cipő szükségletnek, nem pedig ajándéknak számított. Szokás volt, hogy a tizenéves fiúk este tíz óra körül felkerekedtek és karácsonyi dalokkal megénekelték a lányokat. Eztán csatlakoztak szüleikhez, hogy együtt vegyenek részt az éjféli misén. Az asztalra sokszor töltött káposzta került, de csak a mise után amikor már lehetett húst enni. Édességnek almás és üres kalácsot, fánkot készítettek. A betelepülés után pedig már diós kalácsot is sütöttek.

 

A felvidékiek karácsonya szinte településenként más. Fa nem volt minden házban, sok helyen csak néhány ágat díszítettek fel színes papírba csomagolt dióval, piros almával és a házilag készített szaloncukorral.

 

Külön ajándék a náluk sem volt, viszont a diós és mákos kalácsnak, túrós lepénynek és aszalt gyümölcsöknek mindenki nagyon örült. Negyedben csöröge fánkot és illatos mézes puszedlit is készítettek, melyekből gyakran a fenyőre is került.

 

Szenteste a közös imádság és az egyházi énekek gondoskodtak a meghittségről. Nagysallóban szokás szerint december 24-én a háziasszony kelt fel utolsónak az asztaltól, azért hogy tavasszal legyenek „megüllő” kotlósai. Vacsora után a morzsákat összegyűjtötték és a tyúkoknak adták.

 

2009.12.25.

 

Forrás: barikád.hu, felvidek.ma

Újdonságok

Kapcsolat

  • Základná škola s VJM Váhovce - Vágai Magyar Tannyelvű Alapiskola
    Hlavná 428
    925 62 Váhovce
    Slovakia
  • +421 31 7898216

Fényképalbum